• Reggel indulnátok, de a gyereked húzza az időt, nem készül.
• Bizonyos helyekre már el se mentek, mert ott mindig sír, ellenkezik a gyerek vagy fékezhetetlenül viselkedik.
• Az autóban már a beültetéskor visít és nem lehet megnyugtatni.
• Régen szívesen ment oviba, most meg folyton tiltakozik ellene és nem érted miért.
• Este nem akar elaludni, húzza az időt
• Ellenáll, sír az orvosnál, fodrásznál vagy gyerekprogramokon
• Fél a hangos zajoktól, tömegtől
• Sír, amikor másra hagyod
• Nem szólal meg, lefagy bizonyos helyzetekben, fél az iskolai feleléstől, dolgozattól

– számtalan olyan helyzet lehet a gyerekkor során, amit félelem vagy szorongás okoz. Te azt hiheted csak rossz szokás vagy „elromlott valami” és próbálod megjavítani vagy elkerülni, de nem igazán juttok előre.

Abban reménykedsz csak a korral jár és majd kinövi vagy aktívan keresed a megoldásokat, de nem történik semmi lényegi változás.

Ennek az az oka, hogy a gyerek viselkedése csak a tünet. A mélyben sokszor szorongás vagy félelem dolgozik – és ha ezt nem sikerül oldani, akkor a tünet is megmarad.

Mi mindent okozhat félelem vagy szorongás? Mit tapasztalhatsz?

A szorongásnak sok arca van – és nem mindig ott jelenik meg, ahol várnánk. Van, hogy a gyerek fél az óvodától, az iskolától, az elválástól, a sötéttől, az orvostól, az állatoktól vagy épp az új helyzetektől. A szülő próbálja megnyugtatni: „Nincs mitől félned”, de valahogy semmi sem segít – sőt, néha mintha csak rosszabb lenne. Ilyenkor könnyű elbizonytalanodni, és azt érezni: „Valamit rosszul csinálok.”

Máskor a félelem nem is tűnik félelemnek. Csak azt látod, hogy a gyereked visszahúzódóbb, érzékenyebb, gyakran dühös vagy épp hasfájásra panaszkodik, és nem akar menni sehova. Te pedig nem érted, miért viselkedik így, miközben a többiek bátran nekivágnak mindennek.

Előfordul, hogy a szorongás már az egész család életét befolyásolja: reggeli sírások indulás előtt, esti drámák lefekvéskor, elválási nehézségek, feszültebb hangulat, fogyó türelem. Vagy épp olyan, mintha a gyereked sosem tudna ellazulni – rágja a körmét, matat, nehezen alszik el, folyton pörög.

Sok szülő ilyenkor bizonytalan: „Ez még normális, vagy már baj?” Máskor pedig azt tapasztalja, hogy a játék sem segít – a gyerek túlpörög, agresszív lesz, vagy elutasítja. És van, aki azt is megéli, hogy gyereke szorongása visszahozza a saját gyerekkori félelmeit.

A gyerekkori szorongás tehát nem mindig látványos, de mindig üzen valamit: a gyerek biztonságot, megértést, kapcsolódást keres. És épp ezért a játék – ha jól használjuk – az egyik legerősebb segítőnk lehet.

Miért fontos, hogy a félelmeket és a szorongásokat komolyan vedd és segíts kezelni gyerekkorban?

Nagyon fontos, hogy ne „rossz viselkedésként” vagy „nevelési hibaként” tekintsünk a gyerekkori félelmekre és szorongásokra, mert ezzel pont azt a biztonságérzetet veszítjük el, amire a gyereknek a legnagyobb szüksége lenne. A szorongás valójában nem engedetlenség, hanem segítségkérés – egy jelzés arról, hogy valami túl sok, túl nehéz vagy túl bizonytalan számára.

Ha ilyenkor büntetéssel, szégyenítéssel vagy elutasítással reagálunk, a gyerek megtanulja elrejteni az érzéseit, és később sem fog tudni jól beszélni róluk. Ez felnőttkorban is megmaradhat: nehezebben kér segítséget, hajlamos lesz túlteljesíteni, vagy beleragadni a szorongásos, megfeleléskényszeres mintákba.

Ha viszont játékosan, elfogadással, türelemmel segítjük feldolgozni a félelmeit, azzal élethosszig tartó érzelmi védőhálót adunk neki. Megtanulja, hogy az érzéseit szabad kimutatni, hogy a nehézségek nem szégyen, és hogy a biztonság nem kívülről jön, hanem belül is felépíthető. Ez az alapja az önbizalomnak, az empátiának és a későbbi lelki rugalmasságnak.

Sokszor érzed, hogy a gyereked fél valamitől, de te sem érted pontosan, mitől? Néha látszólag minden rendben van, mégis sír, kapaszkodik, vagy nem akar elindulni reggel? Ilyenkor te is tehetetlennek érzed magad: hiába próbálod nyugtatni, magyarázni, semmi sem segít igazán. A gyerekkori szorongás mögött sokszor kimondatlan érzések, feszültségek és félelmek bújnak meg.

Néha nem is gondolunk rá, hogy a gyerekünk viselkedése mögött valójában félelem vagy szorongás állhat. Például néha csak nehezen alszik el, hasfájásra panaszkodik, visszahúzódik, túlmozgásos lesz, vagy hirtelen dühkitörései vannak. Van, aki ilyenkor „túl jó gyerek”, más meg folyton ellenkezik – pedig mindkettő mögött ugyanaz a belső feszültség húzódhat meg. Szülőként ilyenkor gyakran tanácstalanok vagyunk: nem tudjuk, mi történik benne, és hogyan segíthetnénk neki.

Ebben az előadásban segítek, hogy megtanuld felismerni a szorongás és a félelem rejtett jeleit és megtudhatod, hogyan és milyen játékos megoldások segíthetnek a szorongás és a félelem oldására 0-12 éves korig.