Amikor feszültség van otthon: hogyan óvhatod meg a gyereked lelki biztonságát?
A veszekedések, a válás, a nagyszülőkkel való feszültségek vagy a mindennapi stressz láthatatlan nyomot hagyhatnak a gyerekekben. Ebből az előadásból megtudhatod, hogyan érzékelik a gyerekek ezeket a helyzeteket életkortól függően, hogyan beszélj velük róla, és hogyan adhatsz nekik stabilitást akkor is, amikor a család éppen nehezebb időszakon megy keresztül.
Időpont: június 11. 18 órától | Hol lesz? Online | Utólag is visszanézhető? Igen.
„Próbáljuk nem előtte csinálni…” mégis, mintha tudná mi zajlik…
Szinte minden családban vannak nehezebb időszakok. Feszültségek, viták, sértődések, kimondatlan haragok vagy hosszabb ideje húzódó konfliktusok. Néha csak átmeneti stressz miatt borul fel az egyensúly, máskor komolyabb családi törések alakulnak ki.
Lehet, hogy:
-
sok a veszekedés közted és a párod között,
-
válás vagy különköltözés van folyamatban,
-
az exeddel állandó a konfliktus,
-
a nagyszülőkkel vannak folyamatos súrlódások,
-
valamelyik családtaggal megszakadt a kapcsolat,
-
a mozaikcsalád kialakulása okoz feszültséget,
-
túl sok a stressz, a kimerültség, az idegesség otthon,
-
a gyerek előtt ugyan próbáltok kedvesek lenni, de a levegőben mégis ott van a feszültség.
Ilyenkor a legtöbb szülő egyszerre próbálja túlélni a saját érzelmeit és közben védeni a gyerekét.
És közben ott vannak a kérdések:
„Mennyit mondjak el neki ebből?”
„Jobb, ha nem beszélünk róla?”
„Ártok neki ezzel?”
„Mit érezhet most?”
„Emlékezni fog erre később?”
„Mi van, ha az egész nyomot hagy benne?”
„Hogyan maradhatna biztonságban érzelmileg, amikor mi sem vagyunk jól?”
A legtöbben ilyenkor ösztönből próbálnak jól cselekedni.
Például próbálnak mindent eltitkolni a gyerek elől. Vagy csendben vannak, de azért néha ki-ki buggyan belőlük a feszültség. Vagy próbálják neki megmagyarázni mi történik. Vagy túlkompenzálnak pl. ha nagy vita volt megvigasztalják és másnap elviszik állatkertbe vagy vesznek neki valami finomat.
És olyan is van, aki túl sok részletet oszt meg a gyerekkel, mert támaszra vágyik. Az is előfordul, hogy a gyerek közvetítővé válik a szülők között, vagy megpróbálja „megjavítani” a család hangulatát. Vannak, akik a gyerek előtt vezetik le a feszültséget, mert egyszerűen elfáradnak. Más családokban pedig inkább a csend, a hidegség és az érzelmi távolság válik állandóvá.
Csakhogy ezek a helyzetek hosszú távon komoly lelki terhet raknak a gyerekre.
És ez különféle tünetekben jelenik meg:
– Szorongás,
– alvásproblémák,
– dühkitörések,
– túlzott alkalmazkodás,
– önbizalomhiány,
– fokozott megfelelési kényszer
– vagy érzelmi bezárkózás is kialakulhat.
Sok gyerek magát hibáztatja a történtekért. Mások folyamatos készenléti állapotban élnek, mert nem érzik biztonságosnak a családi légkört.
A legnehezebb az egészben, hogy sokszor azok a szülők aggódnak emiatt a legjobban, akik nagyon szeretnék jól csinálni.
Mit lehet tenni akkor?
Nem létezik konfliktusmentes család. De lehet arra törekedni, hogy érzelmi biztonságot teremtsetek a gyerekeknek még nehéz helyzetekben is.
Sokat számít:
-
hogyan kommunikáltok a gyerek előtt,
-
hogyan beszéltek vele a konfliktusokról,
-
mennyire vonjátok bele,
-
hogyan kezelitek a saját érzelmeiteket,
-
képesek vagytok-e javítani egy-egy nehéz helyzet után,
-
és hogyan mutattok példát a konfliktuskezelésben.
Ebben az előadásban részletesen megmutatom, hogyan hatnak a különböző családi konfliktusok a gyerekekre, miből láthatod, hogy megviseli őt egy helyzet, hogyan beszélj vele erről az életkorának megfelelően és mit tehetsz azért, hogy érzelmileg biztonságban maradhasson akkor is, ha még egészen picike és akkor is, ha már óvodás, iskolás vagy éppen kamasz.
Miről lesz szó az előadáson?
1. Miért ennyire érzékenyek a gyerekek a családi légkörre?
-
Miért érzi meg a gyerek akkor is a feszültséget, ha előtte nem veszekszetek?
-
Hogyan hat a családi hangulat a gyerek idegrendszerére?
-
Miért reagálhat egy gyerek hisztivel, szorongással vagy alvásproblémákkal a családi stresszre?
-
Mitől érzi magát biztonságban egy gyerek érzelmileg?
2. Szülők közötti viták és veszekedések
-
Hol van a határ a normális vita és a gyereket megterhelő konfliktus között?
-
Miért ijed meg sokszor jobban a gyerek a hideg távolságtartástól, mint egy hangos vitától?
-
Mit él át a gyerek, amikor úgy érzi, választania kell anya és apa között?
-
Hogyan lehet jól javítani egy veszekedés után?
3. Stresszesebb élethelyzetek és fokozott feszültség
-
Miért lesz ingerlékenyebb az egész család stresszes időszakokban?
-
Hogyan hat a túlterheltség a gyerek viselkedésére és alvására?
-
Miért „esik szét” sok gyerek estére vagy nehezebb időszakokban?
-
Mit lehet tenni, hogy a gyerek biztonságban érezze magát akkor is, amikor nehezebb az élethelyzet?
4. Konfliktusok a tágabb családban
-
Hogyan hat a gyerekre, ha bizonyos rokonokról tilos beszélni vagy harag van?
-
Mit él át a gyerek, amikor a szülő nincs jóban a nagyszülőkkel?
-
Hogyan lehet határt húzni a nagyszülők felé állandó konfliktus nélkül?
-
Miért kerül sok gyerek lojalitáskonfliktusba a családi feszültségek miatt?
5. Válás és válás utáni konfliktusok
-
Maga a válás vagy az állandó konfliktus viseli meg jobban a gyereket?
-
Mitől tud egy gyerek biztonságban maradni válás után is?
-
Miért terheli meg a gyereket az üzengetés és egymás hibáztatása?
-
Hogyan lehet együttműködő szülői kapcsolatot kialakítani különválás után?
6. Mozaikcsaládok konfliktusai
-
Miért ennyire érzékeny időszak a mozaikcsalád kialakulása?
-
Hogyan hat a gyerekre az új társ, új testvérek vagy új szabályok megjelenése?
-
Miért jelenik meg gyakran féltékenység és igazságtalanságérzés?
-
Hogyan lehet lassan és biztonságosan új családi rendszert építeni?
7. Milyen hatással vannak ezek a gyerekekre?
-
Milyen jelekből látszik, hogy egy gyereket megviselnek a családi konfliktusok?
-
Miért lesz egyes gyerekekből túlzottan alkalmazkodó vagy szorongó?
-
Hogyan jelenhetnek meg a családi feszültségek viselkedési vagy testi tünetekben?
-
Milyen hosszú távú hatása lehet a gyerekkori konfliktusos légkörnek?
8. Hogyan beszélj ezekről a gyerekeddel?
-
Mit mondj a gyereknek egy nehéz családi helyzetben?
-
Mennyi információ való egy gyerekre?
-
Hogyan válaszolj a fájdalmas vagy kellemetlen kérdésekre?
-
Mitől érzi a gyerek azt, hogy mellette állsz és számíthat rád?
9. Mit lehet tenni a negatív hatások csökkentésére?
-
Hogyan lehet helyreállítani a kapcsolatot egy nehéz időszak után?
-
Miért számítanak annyira a hétköznapi apró kapcsolódások?
-
Hogyan kérj bocsánatot úgy, hogy az valóban biztonságot adjon a gyereknek?
-
Mit lehet tenni akkor, ha a konfliktusok nem szűnnek meg egyik napról a másikra?
10. Hogyan teremthetsz biztonságos családi környezetet konfliktusok mellett is?
-
Lehet-e érzelmileg biztonságos egy család akkor is, ha vannak viták?
-
Milyen szabályok segíthetnek a konfliktusok kulturált kezelésében?
-
Hogyan tudod csökkenteni az otthoni feszültséget a mindennapokban?
-
Mitől érzi a gyerek azt, hogy a család akkor is stabil, ha vannak nehézségek?
11. Hogyan tanul konfliktuskezelést a gyerek a szülőktől?
-
Mit tanul meg a gyerek abból, ahogyan ti vitáztok?
-
Hogyan lehet úgy konfliktust kezelni, hogy az fejlessze a gyerek érzelmi intelligenciáját?
-
Miért fontos, hogy a gyerek lássa a kibékülést és a javítást is?
-
Hogyan adhatsz olyan mintát, ami segíti majd a gyerek későbbi kapcsolatait?
Kinek érdemes résztvenni rajta?
Ha 0–2 éves kisgyereket nevelsz…
Ebben az életkorban a gyerek még nem érti a szavakat és a családi helyzetek okait, de nagyon erősen érzékeli a feszültséget, a hangulatváltozást és a szülők érzelmi állapotát. Az előadás segít megérteni, hogyan adhatsz neki biztonságot akkor is, ha otthon nehezebb időszak van.
Ha óvodás gyermeked van…
Az óvodások sokszor magukra vonatkoztatják a családi konfliktusokat, és könnyen azt hihetik, hogy miattuk történik a veszekedés, a válás vagy a nagyszülőkkel való feszültség. Az előadásból megtudhatod, hogyan beszélj vele úgy, hogy megnyugodjon, és ne érezze magát felelősnek.
Ha iskolás gyermeked van…
Ebben az életkorban a gyerek már sok mindent megért, de még gyakran nem tud mit kezdeni a felnőttek bonyolult érzelmeivel és konfliktusaival. Az előadás segít abban, hogyan adj neki őszinte, mégis biztonságos magyarázatokat, és hogyan előzd meg, hogy közvetítővé vagy „kis felnőtté” váljon a családban.
Ha kamasz gyermeked van…
A kamasz már sokkal többet lát és ért a családi működésből, közben érzékenyen reagál az igazságtalanságra, a képmutatásra és a kimondatlan feszültségekre. Az előadás segít abban, hogyan beszélj vele hitelesen, hogyan őrizd meg a kapcsolatotokat, és hogyan mutass neki olyan konfliktuskezelési mintát, amit később a saját kapcsolataiban is használni tud.
Hogyan lehet résztvenni az előadáson?
Az előadás időpontja: június 11. csütörtök 18-20 óráig
Hol találod meg? Egy privát online felületen, amihez a jelentkezést és a fizetést követően kapsz majd hozzáférést (a megtekintéshez és a kérdezéshez Google accountra van szükség)
Mennyibe kerül? Az előadáson való részvétel ára: br. 3500 Ft.
Lehet kérdezni? Igen, az előadás alatt végig tudsz kérdezni a chaten, ha pedig utólag nézed meg, akkor hozzászólásban.
Mi van, ha nem érek rá? Nem probléma, ha nem érsz rá, az előadás utólag is bármeddig visszanézhető.
Mire számíthatsz?
valódi használható megoldásokra (nem csak azt mondom el, mit nem szabad, hanem azt is, mit tudsz tenni a gyermekedért) részletes információkra, hogy tényleg megértsd hogyan lehet jól kezelni ezeket a nehéz helyzeteket, hogy a gyermekednek jobb legyen sok ötletre és használható, kipróbált megoldásokra segítségre abban, hogyan értsd meg a gyermeked viselkedését és támogathatod őt akkor is, ha szorong, feszült, túl érzékeny, dacol vagy éppen megváltozott viselkedése és nem tudod mit tehetnél.
Az előadásra a jelentkezés június 9-én kedden zárul:
Jelentkezz most!
Klikk a gombra, töltsd ki az adatokat és már le is foglaltad a helyed! Fizetni bankkártyával tudsz. A jelentkezést követően küldjük neked a hozzáférést az online előadás felületéhez.